Rejtett öltés, vagy másnéven vakvarrás


Egy újabb érdekes, de kevesek által ismert és használt varróprogramhoz érkeztünk! VAKVARRÁS VAGY MÁS NÉVEN REJTETT ÖLTÉS.
Ezzel a programmal fel tudjuk hajtani pl. egy szoknya vagy egy nadrág alját úgy, hogy az anyag színén nem látszik a varrat. Iparban ezt hólozásnak is nevezik.
A művelet sikeressége abban rejlik, hogy az anyagot sikerül-e az előírtaknak megfelelően vezetni a tű előtt. EZ NÉHA NEM EGYSZERŰ! –de pontosan követve a leírást, ill. a rajzot biztos, hogy sikerülni fog.
Az anyag behajtásának lépései:
1, Fontos, hogy, ezt a programot az anyag visszájáról varrjuk.
2, A tűhöz képest, az anyag a baloldalon helyezkedik el.
3, Az anyagot Z alakban meghajtjuk.
4, Úgy vezetjük a tű előtt a behajtott anyagot, hogy pont a behajtásba, ill. az anyag vastagságába beleszúrjon a tű.

Varrhatjuk úgy is, hogy a ruha alját visszahajtjuk. Ebben az esetben egy műveletből a rejtett öltést és az eldolgozást is meg tudjuk csinálni. (Viszont így 3 réteget kapunk, ami vékonyabb anyagoknál nem mindig szép.)
Így fog kinézni a varrat:Létezik egy külön megvásárolható varrótalp kifejezetten ehhez a programhoz, ezt vakvarró talpnak hívják. (néhány géphez ez tartozék) Ennek segítségével tudjuk egyenletesen vezetni az anyagot a tű előtt.
A talpon elhelyezkedő vezető segítségével jobbra-balra tudjuk vinni a behajtást a tűhöz képest.

Természetesen minél vékonyabb az anyag, annál nehezebb ezt a beállítást és varrást szépen megcsinálni. A vakvarró talpon kívül van még egy segítség, a Madeira monofil szál, vagy más néven átlátszó cérna. Ez egy damilhoz hasonló átlátszó, de puha cérna, aminek segítségével vékony anyagokon is meg tudjuk csinálni szépen a rejtett öltést. Ha nincs Madeira monofil cérnánk, akkor mindenképpen az anyag színének megfelelő színű cérnát válasszunk.
A következő képen szándékosan kicsit eltérő színű cérnával varrtunk, hogy lássuk a varratképet az anyag színén és visszáján is. ( Ha vékony az anyag, akkor előfordulhat, hogy az anyag színén apró öltések lesznek, ami nem látszik, ha Madeira monofil szállal, vagy megfelelő színű cérnával varrunk.
Kellemes rejtett öltögetést kívánunk. Kíváncsiak vagyunk sikereidre, kérünk, oszd meg velünk akár képekkel is.

Overlock program a varrógépekben!

Az egyik legfontosabb funkciót, ami csak a néhány évnél fiatalabb gépekbe van beépítve, az overlock programot szeretnénk bemutatni. Bizonyára sokan ismeritek már, de néhány új információt azonban mindenki kaphat.

A mai korszerű varrógépek többségében van overlock program (amit hívnak hamis lockolásnak is) és esetleg ennek stretch változata is megtalálható (rugalmas anyagszélek eldolgozásához).
Fontos, hogy léteznek az úgynevezett overlock gépek,
(Ezeket egy másik bejegyzésben mutatjuk be.NÉZD MEG!) Ezeknek a gépeknek a varratát utánozza a varrógépekben az overlock program.

Ahhoz, hogy szép legyen a varrat, a következő beállításokat kell elvégeznünk a gépen:
-öltéshossz kb. 1-re
-öltésszélesség maximumra (nem minden gépen állítható)

Az anyagot úgy vezetjük, hogy az anyag jobb oldalán a tű pont az anyag mellé öltsön.

Létezik overlock varrótalp, ez néhány géphez tartozékként jár, vagy külön megvásárolható.

Megrendelhető webáruházunkban is KLIKK IDE.

Ennek a talpnak a segítségével kiküszöbölhetjük az anyag összehúzását még vékony anyagoknál is, ill. a varrat szélességének egyenetlenségét, a talpon belül lévő ügynevezett láncnyelvnek és a jobb oldalon elhelyezkedő vezetőnek köszönhetően. Vigyázni kell, hogy a rugalmas anyagok szélét az overlock program megnyújthatja, ezt ki lehet küszöbölni, ha az anyag alá valamilyen vékony papírt, pl. másolópapírt teszünk, amit a varrás után kitéphetünk a varrat alól.

Írjatok tapasztalataitokról és osszátok meg velünk véleményeiteket. Kérdéseitekre szívesen válaszolunk. Kellemes, problémamentes varrást kívánunk.

Kézi punching (tűnemezelés)

A honlapunkon biztosan láttátok már a kézi punchingoláshoz szükséges eszközeinket, és valószínűleg sokan használjátok is ezeket.

Én nagyon kedvelem ezt a sokrétűen alkalmazható technikát. Nem csupán gyönyörű dolgokat lehet vele készíteni, de csendes elfoglaltság, kis helyigényű, gyakorlatilag bárhol lehet punchingolni: nyaralás alatt, tévénézés közben, de még a mozgó autóban, utazás közben is…

Pár kellék kell csupán hozzá, meg néhány jó ötlet.

A kellékek
:
1. Kefe, amire ráhelyezzük a lazára húzott gyapjúszálakat:

2. A sablon, aminek segítségével pontos vonalak mentén dolgozhatunk:

Sokféle sablon létezik, a honlapon valamennyit meg tudjátok nézni.

3. Punching eszközök:


A sablonos módszernél a 3 tűs eszközt használjuk, mert ez befér a kis helyekre is. Sőt, ha a három tű is soknak bizonyul, nyugodtan ki lehet venni belőle egyet, vagy akár kettőt is. Ekkor biztosan odaférünk a legpirinyóbb csücsökhöz is. Ha nem sablonnal dolgozunk, akkor használhatjuk az öt tűs szerszámot (nagyobb felületeknél).

4. Létezik egy olyan seprűcske, aminek segítségével munka közben igazgatni tudjuk a készülő munkánkat, hogy ne az ujjunkat böködjük:




A munka menete nagyon egyszerű:

A kefére helyezzük a sablont. A laza szálakra szedett gyapjút -a háromtűs eszköz tartozékával, a tölcsér segítségével –beletömködjük a sablon megfelelő részébe, s a punching-tűkkel szurkodni kezdjük addig, amíg elég sűrű nem lesz. Így haladunk színenként. Nagyon fontos, hogy a tűket a munkára mindig merőlegesen tartsuk, különben eltörnek. Dolgozzunk óvatosan! Persze léteznek póttűk, vékonyabb és vastagabb is:



5. Amikor kész a formánk, óvatosan emeljük le a sablont róla, majd a kész nemezelt mintát vegyük le a keféről.

Ezt aztán helyezzük rá egy filc darabra, ahová
több-kevesebb szúrással rögzítsük. Lehet

tűpárna, neszesszer, va
gy bármi más dísze is:

Használhatunk egyszerre gyapjú, tüll, vagy organza darabokat is a munkánk díszítésére.
Így készült az alábbi sál is:

Jó munkát kívánunk!

Egylépéses gomblyukazás

Néhány gondolat arról a kis dologról, ami sokat elárul ruházatunkról, a gomblyukról…
Nagyon fontos, hogy egy drága, vagy épp csak kedves anyagból megvarrt darabunk legkisebb részlete is igényes legyen.A ruhák varrása ma már leginkább géppel történik. Az egyik kényes részlet ilyenkor a gomblyukazás.

A mai gépeken kétféle gomblyukkészítési mód létezik. Az egyik, amit már régebbről ismer mindenki, az a 4 lépéses (alaptípusokban), és már létezik 1 lépéses is.


Most az egylépéses verziót mutatjuk be:
Az ilyet tudó gépekhez tartozékként adják a gomblyukazó talpat, vagy hívják gomblyukazó kocsinak is.

A gomblyukazó talp hátuljába (ami csúsztatható) beletesszük a gombot, amelyhez szeretnénk párosítani a gomblyukat.
A gombbal együtt a talpat felpattintjuk a cikk-cakk talp helyére.
A tű bal oldalán fent elhelyezkedő kis kart, amit gomblyukszenzornak hívnak, lehúzzuk, és kb. 1cm-t hátratoljuk (ez nem minden géptípusánál szükséges).



A programválasztó gombot a gomblyukazásra, az öltéshosszúság-állító gombot 0 és 1 közé (itt általában meg is van jelölve), az öltésszélesség-állító gombot pedig a maximum szélességre állítjuk. (Néhány gép esetében a gomblyukszélessége állítható, amit az öltésszélesség- állító gombbal tudunk megtenni.)


És már varrhatunk is!


A pedált megnyomva a gomblyuk 4 oldalát egymás után kivarrva, a gép automatikusan egy lépésből elkészíti a gomblyukat, épp olyat, ami a gomblyukazó talpban elhelyezett gomb méretének megfelelő!



Nem kis sikerélmény!


FONTOS TUDNIVALÓ!

A művelet befejezése után, a következő gomblyukazás előtt a programválasztó gombot jobb vagy bal irányba el kell forgatni, hogy a gomblyukazó program elölről induljon. (Ez nem minden géptípusnál szükséges.) Ugyanezt kell tenni, ha a gomblyukazás közben valami hiba történik, és elölről szeretnénk kezdeni a műveletet.

Reméljük, hasznos lesz ez a rövid ismertető!

Tűbefűző

Sziasztok! Bizonyára tapasztaltátok néhányan, hogy a mai korszerű gépek némelyikében van tűbefűző is! Nekem, a 4-es szemüvegem mellett ez ha nem is szenzáció, de nagyon praktikus.
Van, aki nem is tudja, hogy milyen okos dolog van a gépén…. A tű bal oldalán fent helyezkedik el.
Na és akkor egy kis segítség, bár a leírások alapján is jól el lehet igazodni:
Felső tűpozíciónál (ez fontos) a kis kart bal kézzel, egy újjal lenyomva lejön a tűbefűző és a befűzés végéig nyomva tartjuk.
Vannak olyan gépek ahol a tűbefűző feje automatikusan befordul a tű mögé, és vannak olyan gépek ahol ezt a néhány milliméteres mozgást kézzel kell elvégezni.

A tű lyukon hátulról átjön egy pici kampó.
A tűbefűző bal oldalán lévő kampóba beakasztjuk a cérnát.
Jobb kézzel vízszintes irányban a tű előtt elvezetjük a cérnát, megfeszítve, közben a tűlyukon hátulról átjövő pici lefele horgos kampóba alulról beakasztjuk.
Balkézzel a kart, jobb kézzel a cérnát egy időben lassan elengedve, a pici kampó a tű lyukon áthúz egy hurkot.
Ezt a tű mögötti hurkot hátra húzva átjön a tű lyukon a cérna.
A fenti leírást csak akkor nehéz betartani, ha valaki nem jobbkezes…de azért menni fog!
Ha van tapasztalatok, írjátok meg, hogy hogyan vált be!
Nekem nagyon! Kellemes öltögetést Mindannyiunknak!